Közérdekű adatok

Elhelyezkedése:

Dunaújváros a Mezőföld keleti szélén található, a Dunajobb oldalán, Budapesttől 67 kilométerre,Fejér, Bács-Kiskun és Tolna megye hármashatárának közelében. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 méter feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilométeres szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

Néprajzi adatai:

Dunaújváros lakónépessége 2011. január 1-jén 48 484 fő volt, ami Fejér megye össznépességének 11,4%-át tette ki. A város Fejér megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 920,5 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1079 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[8] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 2155 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Dunaújváros lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1980-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1980-ben éltek a városban, 60 736-an, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Dunaújvárosban, mint 1980-ban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló dunaújvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Közlekedés

Közút

Mindezek mellett a város is jól kiépített közúthálózattal bír. A 6-os főúthoz és az M6-os autópályához vezető utak igen zsúfoltak, beleértve a hozzácsatlakozó utakat is. A Dunaferr (Déli Ipari Park) környéki Papírgyári út is igen forgalmasnak mondható. Hasonlóan forgalmas még a Dózsa György út, a Szórád Márton út, az Aranyvölgyi út és a Magyar utca.Dunaújváros remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. Érinti a 6-os és a 62-es főút, nyugat felől a 6219-es közút, amely Sárbogárddal köti össze a várost, valamint az M8-as autópálya. 2006 nyarán adták át az M6-os autópályát, így még könnyebben elérhető Budapest (az M0 autópálya segítségével). A Dunaújváros és Bóly közötti szakasz átadása 2010. március 31-én volt.

Vasút

A város jól megközelíthető vonattal is, Rétszilas, illetve Pusztaszabolcs felől egyaránt. A MÁV 2009–2010-es menetrendjének bevezetésével már két óránként közlekedik egy-egy vonatpár Dunaújváros és Déli pályaudvar között. Azóta már csaknem minden órában elérhető a főváros közvetlen vonatokkal. Dunaújváros a Pusztaszabolcs–Dunaújváros (42-es számú) útvonalon fekszik. Mivel a vonal Pusztaszabolcstól csak idáig van villamosítva, ezért a Rétszilas felé/felől közlekedő személyvonatok Bz szerelvényekkel közlekednek, mert ezek a szakaszok villamosítatlanok. A Budapest–Dunaújváros viszonylaton a MÁV új FLIRT motorvonatai közlekednek (leginkább) gyorsított vagy normál személyvonatként. A fenti menetrend bevezetésével a Mezőfalva elágazás–Paks útvonalon a személyszállítás megszűnt, ezen az útvonalon nem közlekedik semmilyen vonat sem.

Vizi

 A várost a keleti részen észak-dél irányban szeli át a Duna, így vízi úton is megközelíthető. Rendelkezik egy hajóállomással, egy révkikötővel és egy ipari kikötővel. A város és Szalkszentmárton között már nem közlekedik a komp. Az ipari kikötőnél található Kikötői-öbölben rendszeresen rendeznek legális gyorsulási versenyeket.

/ Forrás: Vikipédia/